Hamarosan Baján is KIP-program

“Különleges iskolák Józsefvárosban”
2020-02-24
Intézményvezetői pályázat
2020-02-25

Hamarosan Baján is KIP-program

Magyarországon több alternatív pedagógiai módszer ismeretes és használatos, ezek legtöbbje támogatja az eltérő szociális hátterű és nevelési igényű gyermekek oktatásának összehangolását, a Komplex Instrukciós Program (KIP) azonban épp abból a szándékból született, hogy hatékonyan integrálja a lemaradókat, harmonizálja a különböző szinteket, és olyan készségeket fejlesszen, amelyekre szükség van a folyton változó világban. A csoportmunkán alapuló módszert elsőként egy budapesti általános iskola vezette be, szép sikereket elérve, de hamarosan Baján, a Sugovica Sportiskolai Általános Iskola Malom utcai telephelyén (kiscsávolyi általános iskola) is elkezdik e szerint oktatni a diákokat, köszönhetően a Rotary Club Baja hathatós támogatásának. A folyamatot és a módszer lényegét Lovretity Zoltán programfelelős (RCB) ismertette.

 A felvételek a Losonci téri iskola bemutató óráin készültek (RC Baja)
A felvételek a Losonci téri iskola bemutató óráin készültek (RC Baja)

– Magyarországon jelenleg porosz iskolarendszer működik, amit a frontális oktatás jellemez. Ebben a tudás legfőbb forrása a tanár, a gyerek pedig a befogadó. Ez a módszer nem tanulás, hanem tanítás alapú, és homogén osztályokat feltételez, ahol a differenciálásra csak nagyon szűkösek a lehetőségek. A világ azonban az utóbbi évtizedek során nagyon más lett: az osztályok összetétele egyre inkább heterogén. Eltérő szociális háttérrel és tanulásbeli képességekkel rendelkező gyerekeknek kell együtt tanulniuk, és adott esetben nagyok közöttük a státuszkülönbségek. Ez okból egyre több gyerek kénytelen nélkülözni az iskolai sikerélményt, ami növeli a lemorzsolódást. A megváltozott társadalmi, gazdasági környezet új kihívásokat jelent az oktatás számára. Elsősorban az önálló ismeretszerzés képességét kell elsajátítania egy gyereknek. Ehhez azonban olyan kompetenciákat kell fejleszteni, amelyek felkészítik az életen át tartó tanulásra, megszerettetik velük az ismeretszerzést, elmélyítik a kreativitásukat, elősegítik a kulturált kommunikációt, és sikerélményt biztosítanak az iskolában. Ezekre az újfajta igényekre válaszolva dolgozták ki a Stanford Egyetem szakértői a Komplex Instrukciós Program (KIP) elnevezésű módszert, ami lehetővé teszi a tanárok számára, hogy olyan magas szintű csoportmunkát valósítsanak meg a gyerekek között, ami elősegíti a fenti kompetenciák kialakítását.

– Mi a módszer elsődleges célja és haszna?

– A lényeg, hogy a közös munka önálló gondolkodásra, kreativitásra és együttműködésre készteti a 4-5 fős csoport tagjait, sikerélményt biztosítva számukra. Kiindulópontja, hogy mindenki jó valamiben. Ez a módszer a forrásalapú tanulásra épít, amit az alsóbb osztályokban még a tanár szolgáltat, a felsőbb osztályokban azonban már a tanulók szerzik be őket, például az internetről. A nyolcadikosok például egy-kettőre összeraknak óra végéig egy prezentációt, amit gördülékenyen be is mutatnak. Nyílt végű, többfajta jó megoldással rendelkező feladatot kapnak a csoportok, amelyek működését szabályok és szerepkörök határozzák meg. Szabály például, hogy a gyereknek joga van mindenkitől segítséget kérni, kötelessége mindenkinek segíteni, a feladatot mindig időre kell befejezni, utána rendet kell rakni stb. A szerepek úgy alakulnak, hogy amíg egyikük a kistanár, addig a másik jegyzetel, a harmadik az időkeret betartásáért vagy az anyagok beszerzésért felel, a következő bemutatja az elkészült anyagot, és így tovább. A szerepkörök időről időre rotálódnak. Lényegi elem, hogy a csoport olyan feladatot kap, amit egyedül senki sem tud megoldani, tehát a tagoknak muszáj együttműködniük a sikeres megvalósításhoz. Mivel mindenki jó valamiben, mindenki hozzá tud tenni valamit a sikerhez, ez pedig fejleszti a szociális és kommunikációs képességeket, hiszen egymás között meg kell beszélni, fel kell osztani a feladatokat. A csoportmunkát egy bemutató zárja, ez szintén a kommunikációs képességet erősíti, és a gyereknek sikerélményt ad. Minden óra végén értékelés van: a tanár is értékel, és a tanulók is önmagukat és egymást. A módszer nagyon lényeges eredménye, hogy úgy segíti a gyengébb tanulók felzárkózását, hogy közben a jó képességű, tehetséges tanulókat sem veszíti el.

– Milyen tanintézményekben lehet hatékony a KIP?

– A módszer a heterogén összetételű osztályok számára kifejezetten jó. Budapesten, a 8. kerületi Losonci Téri Általános Iskolában évek óta sikeresen működik. Ez egyébként egy csodahely. Egyáltalán nem elitiskola, a kerületből a jobb egzisztenciával rendelkező szülők nem ide íratják be a gyerekeiket. Magas a szociális és tanulási képességek szempontjától is hátrányos helyzetű diákok aránya, ráadásul sok itt a bevándorlógyerek, tíz országból: mongolok, jemeniek, palesztinok, vietnamiak, kínaiak, irakiak, szírek stb. Ezek a gyerekek feloldódnak a csoportmunkában, a társaiktól segítséget kérnek és kapnak, könnyebben tanulják a nyelvet, könnyebbé válik számukra a beilleszkedés. Tegyük hozzá: ebben az iskolában tizenkét mesterpedagógus oktat, közülük többen naponta órákat utaznak azért, hogy itt taníthassanak.

– Hogyan jut el a KIP Bajára?

– Évekkel ezelőtt ismerkedtem meg a módszerrel az RC Komárom és az RC Budapest-Margitsziget klubon keresztül, amelyek már akkor is támogatták a bevezetését két iskolában. Kimutathatóan jó eredményeket értek el vele: javult a gyerekek sikerélménye, tanulmányi átlaga, erősödött a kommunikációs és önálló tanulás iránti képesség, csökkent a lemorzsolódás. Magam tanárként is diplomáztam, bár sosem tanítottam hivatásszerűen, viszont hobbiból szinte egész életemben, a vállalkozásaim mellett. Középiskolában és főiskolákon oktattam, de jól ismerem az általános iskolás korosztályt is. Mivel megtetszett a módszer, elkezdtem figyelni. Az országos Rotary vezetésének is felkeltette az érdeklődését, és úgy döntöttek, hogy érdemes támogatni a bevezetését minél több iskolában. Az előző évi kormányzónk meghirdetett egy nemzetközi pályázatot, melyre azok a klubok jelentkezhettek, amelyek mentorálnak valamely, a környezetükbe tartozó iskolát. Látva ezt a lehetőséget, rögtön javasoltam a bajai klubban, hogy ragadjuk meg, és vállaltam a koordinálást is. A kedvezményezett iskolát sem volt nehéz megtalálni, szinte azonnal adta magát az általunk már korábban is támogatott kiscsávolyi intézmény, ami olyan értelemben is jó választásnak bizonyult, hogy kiderült: a nemrég kinevezett igazgatóhelyettes, Markos Gabriella már a vezetői pályázatába is beleírta, hogy szeretné meghonosítani az iskolában az általa akkor már ismert KIP-módszert. Anyagi fedezete sajnos nem volt ehhez, azt azonban pontosan tudta, hogy ebben az iskolában képtelenség a hagyományos oktatási módszer mellett megtartani a gyerekeket. Itt ugyanis meglehetősen magas a szociálisan és/vagy tanulási képességek szerint hátrányos helyzetű tanulók száma, és viszonylag erős a lemorzsolódás, amit szeretett volna megállítani. Tudja, az iskola jövője múlik azon, hogy mennyire sikeresen lehet a gyerekeket oktatni, így mind ő, mind Erős János igazgató nagy örömmel fogadta a felkínált lehetőséget. Megírtuk a pályázatot, és nyertünk. Egyelőre négy iskola kapta meg a lehetőséget (ez összesen mintegy 700 diákot és 55 tanárt jelent, amely létszámban Baja 11 pedagógussal képviselteti magát), de a következő év kormányzója már tervezi a folytatást. A négy iskolában a bevezetés és utánkövetés tervezett költsége 75 ezer dollár.

A fedezetet 14 – magyar és külföldi – klub, a magyar, az osztrák és egy német district, valamint a Rotary Foundation biztosítja. A tanárok részt vesznek egy kétszer 30 órás bentlakásos képzésen, amelynek minden költségét megtérítjük, valamint kapnak kétszer 50 óra mentorálást, ennek a fele kontakt, vagyis idejönnek az oktatók, a másik fele pedig táv mentorálás Továbbá utánkövetésként lehetőség van még kétszer 25 óra mentorálásra. A két éves projekt lényege, hogy az egy éves bevezetést követi még egy év utánkövetés, amikor a tanultak stabilizálódnak. A Rotary elvárása a szerződött iskolákkal, hogy a módszert bevezessék, működtessék és stabilan megtartsák.

Markos Gabriella egyébként az EJF-n is oktat, ahol említette a közös terveinket, és ennek következtében együttműködési szerződést kötöttek a főiskolával. A szerződés lényege, hogy amikor itt bevezetik a módszert, a tanítóképzős hallgatók oda fognak járni elsajátítani azt. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a zombori Rotary klubbal, őket is kértem, hogy egy jelképes összeggel társuljanak a programba. Örömmel mondtak igent, azzal a nem titkolt céllal, hogy majd Zomborban is meghonosítsák a módszert. Az anyag nyílt, a módszer nincs levédve, szabadon átvehető, tanulható, továbbvihető. A projekt részét képezi majd egy tudásbázis, amit az oktató cég fog felépíteni. Ebben a csomagban a projektben részt vevő tanárok juthatnak hozzá óravázlatokhoz, tematikákhoz, segíthetik egymást ötletekkel, kérdésekkel, folyamatosan dolgozhatnak belőle.

– Mikor kezdi el ténylegesen is használni a módszert a bajai iskola?

– Szerettük volna már szeptemberben elkezdeni, de várni kellett bizonyos források megérkezésére, így keresztfélévvel indítunk. Ebben a félévben a tanárok részt vesznek a két 30 órás oktatáson (februárban, illetve áprilisban), onnantól pedig megkezdik a módszer bevezetését, miközben folyamatosan kapják a személyes mentorálást is az iskolában. Májusra már úgyis többnyire elfáradnak a gyerekek, így talán jobb is lesz néhány érdekesebb órával felélénkíteni őket. Szeptembertől pedig már így indulhat az új tanév. A módszer használata az iskolai oktatáson túl a projektnapokon vagy a napköziben is javasolt. A tantárgyak órakeretének a 10-15 százaléka jöhet szóba, tehát nem váltja ki teljes egészében a hagyományos oktatási módszereket, hanem színesíti azokat, segíti az ismeretek elmélyítését. Matematika-fizika szakosként kicsit nehezményezem, hogy a természettudományos órákra – talán éppen a nyílt végű feladatok miatt - még nem alkalmazzák az eljárást, de szerintem bizonyos témaköröknél használható lenne.

– Várható, hogy más iskolák is át fogják venni?

– Több iskola is jelezte már az igényét. Mint tudjuk, a kiscsávolyi intézmény hivatalosan a Sugovica Sportiskolai Általános Iskola Malom utcai telephelyeként működik, Erős János igazgató tervezi a többi telephelyen is bevezetni. A bajai szentistváni általános iskolából is kaptunk jelzést, hogy tanulmányoznák a módszert. Fontos momentum, hogy a tanítóképzős hallgatók is hozzájuthatnak helyben az elsajátítás lehetőségéhez, ez is segíteni fogja a terjeszkedést. Ez is a célunk. A Losonci téri iskola is folyamatosan propagálja a módszert, a videómegosztó csatornán meg lehet nézni a bemutató tanításokat, órákat. Fontos az ilyen módszerek elterjesztése, mert kreativitásra, kritikus gondolkodásra, önálló tudásszerzésre, együttműködésre, kommunikációra tanítja a gyerekeket. Abban a világban, amelyről tudjuk, hogy az unokáink korosztálya felének olyan foglalkozása lesz, ami ma még nem is létezik, pontosan ezekre a kompetenciákra van szükség. Az iskolarendszernek tehát reagálnia kell az új kihívásokra.

Sándor Boglárka, 2020. febr. 21.

(Forrás: http://baja.hu/index.php/aktualis-hirek/item/10552-hamarosan-bajan-is-kip-program)