Török világ Magyarországon

Oliver Wendell Holmes 19. sz.-i tudós gondolkodó szerint „ha az elmét egyszer kitágította egy új ötlet, akkor az már soha nem fogja visszanyerni az eredeti méretét”. Iskolánk életében ez az új ötlet a jónéhány évvel ezelőtt megszületett és nagy népszerűségnek örvendő, különböző történelmi korszakokat feldolgozó projekt nap volt. Ennek a „méretét” tágította ki Földi Judit történelem szakos kolléganő projekt évvé, vagyis diákjaink minden hónapban kapnak az adott történelmi korszakhoz kapcsolódóan feladatokat.

Szeptemberben osztálya tanulói egy számítógépes program segítségével elkészítették a felhívó plakátokat, melyeket kinyomtatva elhelyeztek az iskola több pontján. Októberben „History” néven történelmi tárgyú film megtekintése („A koppányi aga testamentuma”), és a hozzá kapcsolódó feladvány elvégzése lesz a feladat. A következő hónapok teendői:

• „Titkok könyvtára - nyomozás a hálón” (kutakodás a könyvtárban és interneten):
Téma: Műveltség a török félhold árnyékában
• „Jó könyv csodát tesz.” (történelmi tárgyú könyvrészletek olvasása):
Mikszáth: A beszélő köntös
• „Rejtélyes rejtvények” (játékos feladatlapok)
• „Kézzel fogható történelem” (múzeumlátogatás a Nemzeti Múzeumban, múzeumi foglalkozáson való részvétel) és „Történelmi séták” (Gül baba türbéje és rózsakert)
• Szabó Rita Csilla történelem szakos kolléganő mesterprogramjába való bekapcsolódás
• A Projekt nap megrendezésére áprilisban kerül sor.
• Májusban pedig az év során elkészült legszínvonalasabb produktumokból kiállítást szervezünk.

A gyerekek az év során többek között helyszíni tudósításokat, interjúkat készítenek, forgatókönyvet, filmkritikát, verset írnak, plakátot, tablót, képregényt, könyvborítót rajzolnak. A feladatokat a „classroom” internetes felületen keresztül kapják meg, az elkészült munkákat neten küldhetik el, vagy személyesen adhatják le. Minden havi témához több feladat tartozik, melyek közül a diákok választhatnak, a nekik tetszőt kell csak kidolgozni, így a tanulás szórakozássá is válik.

Egyébként is azt valljuk, hogy a szórakozás és a tanulás összekapcsolása révén sokkal nagyobb sikerre számíthatunk, sokkal több marad meg tanítványaink fejében, és az ellenállás is kisebb az ismeretek elsajátításával szemben. Az összekapcsolás eszközéül a kolléganő két jól bevált módszert választott, a KIP-et és a Projektet.

A program legfőbb céljai

• Tanítványaink szociális kompetenciáinak fejlesztése, ezért ahol csak lehetséges, kolléganőnk a KIP módszert alkalmazza a foglalkozásterveknél és a feladatoknál. A projekt év feladatait is 3-4 fős csoportoknak kell megoldaniuk, amelyek a „classroomban” neten keresztül is dolgozhatnak együtt, ami a mostani járványügyi helyzetben komoly segítség számukra. A csoportok az év során változhatnak, a tanulókon múlik, mikor kivel szeretnének dolgozni. A feladatok megoldásához szükség van mindenki munkájára, a gyerekek egymásra vannak utalva, muszáj összefogniuk. A KIP jelmondata szerint „Mindenki jó valamiben!”, csak meg kell találni, ki mivel járulhat hozzá a csoport sikeréhez. Az elfogadható produktum létrehozásához pedig megfelelően kell kommunikálniuk egymással. Meg kell tanulniuk intelligensen vitázni, véleményüket érvekkel alátámasztani, és kompromisszumot kötni, ha kell. Ez hatással van a közösség fejlődésére is, az osztály tanulói felfedezik egymás „értékeit”, megtanulják egymást tisztelni.
• A tudás és tájékozottság megszerzése iránti igény kialakítása tanítványainkban. A színvonaltalan szabadidő eltöltése helyett szeretnénk más alternatívákat mutatni a gyerekeknek. Szeretnénk velük megismertetni Budapest nevezetességeit, megszerettetni az olvasást; szeretnénk, ha eljutnának múzeumba, ha rájönnének, hogy az internetet hasznos dolgokra is lehet használni, és hogy színvonalas, nívós filmek is léteznek.
• Tanítványaink szövegértésének fejlesztése. Szerintünk a szövegértés színvonala összefügg a tudás iránti igény meglétével vagy hiányával, és a korai iskolaelhagyással is. Az a gyermek, aki küzd az olvasással, nem érti, mit olvas. Akinek az olvasás nem eszköz, hanem cél, az nem fogja élvezni a könyveket, újságokat, neten való kutakodást, és kifejezetten utálja a tanulást, hiszen nem érti a tankönyvi lecke szövegét. Rendkívül fontosnak tartjuk az értő olvasás kialakítását és állandó fejlesztését. A KIP erre is jól használható, hiszen a csoportfeladatok csak a forrásanyag ismerete és megértése után megoldhatóak.

A főbb célok mellett természetesen más célok is megjelennek a programban. Fontos a tanulók motiválása, sikerélményhez juttatása, logikai készség, fantázia, kreativitás fejlesztése, lényegkiemelés, képi és szöveges információk együttes kezelése, szóbeli és írásbeli kifejezőképesség fejlesztése, saját vélemény kialakítása, majd vita, érvelés és megbeszélés után közös döntéshozatal. Napjainkban rendkívül fontos a digitális kompetencia fejlesztése, ezért több feladat megoldása során is számítógépes ismereteiket kell a gyerekeknek aktivizálniuk. Földi Judit a saját osztályában az elmúlt két évben már kipróbálta a programot, más korszakok feldolgozásával. Az ott elért eredményekre büszkék lehetünk. Az év végi osztályzatoknál az átlaghoz képest több ötös volt, a szociometriai felmérés azt mutatta, hogy az osztály tanulói jobban elfogadják egymást, tudják, ki miben jó, és értékelik egymás tehetségét. Egyre nehezebb, bonyolultabb szövegek sem fognak ki rajtuk, fantáziadús, kreatív produktumok születtek. Ők is, a tanárnő is egy csomó élménnyel lettek gazdagabbak, sőt a szülők is bekapcsolódtak a munkába.

Bízunk benne, hogy az idei tanév végén a projekt év értékelésekor ugyanezt az elégedettséget érezhetjük, csak most már sokkal több tanuló munkájának bevonásával.

Földi Judit